Iskolaérettség

Az iskolaérettség fogalma, vizsgálata, tankötelezettség
Az iskolakezdés a gyermek életének egyik legjelentősebb fordulópontja. Az indulás meghatározza iskolai pályafutását, ami későbbiekben egész életére kihat. Ha nem megfelelő időben történik a beiskolázás, vagy ha a fejletlen képességek, pszichés problémák korrekciója nem történik meg annak, hosszú távú negatív következményei lehetnek: tanulási nehézség, beilleszkedési, magatartási problémák, érzelmi, pszichés tünetek.
E rövid ismertetővel szeretnénk támpontokat adni a szülőknek, hogy megalapozottan, felelősségteljesen tudják meghozni döntésüket gyermekük életének e fontos fordulópontjáról.

Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. A gyermeknek testileg, pszichés és szociális szempontból egyaránt alkalmasnak kell lennie az iskolai élet megkezdésére.

Biológiai jellemzők:

  1. Optimális testi fejlettség (testalkat változása, fogváltás megkezdése) és egészségi állapot.
  2. Idegrendszer megfelelő érettsége, mely magába foglalja a nagy és finom mozgások, valamint látás-kézmozgás összerendezettségét, figyelem összpontosítás képességét terhelhető legyen, ne legyen fáradékony.

Pszichés alkalmasság kritériumai:

  1. Értelmi fejlettség: gondolkodás terén lényeglátás, következtetések alkotása, ok-okozati összefüggések felismerése, mennyiségfogalom kialakulása, emlékezeti befogadás és felidézés képessége.
  2. Beszédkészség: tiszta hangképzés (formai vonatkozás) és megfelelő szókincs, kifejezőkészség (tartalmi vonatkozás)
  3. Munkaérettség, feladattudat, monotónia tűrés - képes legyen megkülönböztetni a játékot a feladattól, munkától.
  4. Érzelmi, akarati érettség: képes legyen önmaga irányítására, mozgásigényének akaratlagos leküzdésére.
  5. Érdeklődés, motiváltság.

Szociális érettség:

   1. Alkalmazkodás és beilleszkedés készsége
   2. Szabálytudat
   3. Közösség igénye, kapcsolatkötés képessége
   4. Felnőtt irányításának elfogadása
   5. Önkiszolgálás, bizonyos önállóság

Az iskola éretlen gyermek egész személyiségében vagy több részterületen lassabban fejlődött. Jellemzőek lehetnek a következők: Nem alakult ki az iskolás testforma vagy teherbíró képessége gyenge, fizikailag-szellemileg fáradékony. Figyelme könnyen elterelődik. Gondolkodása nem a tényeket ragadja meg, hanem a számára érzelmileg fontosat. Munkaérettsége nem megfelelő, játékos. Szabálytudata kialakulatlan. Kudarcot nehezen tűri. Önuralma, akarata fejletlen, érzelmei uralkodnak felette. Esetleg túl visszahúzódó, bátortalan, sok biztatást igényel.
Ilyen esetekben célszerű a gyermek számára még 1 évet biztosítani, hogy a teljesítményhelyzet, megfelelés folyamatos terhe nélkül, az óvodában maradva érhesse a megfelelő fejlettséget, érettséget.

A fentiekből látható, hogy az iskolaérettség nem csupán értelmi képességek szintjét jelenti (mint ahogy sok szülő gyakran mondja "nem hülye az én gyermekem"), hanem egy sokkal összetettebb fogalom. A megfelelő fejlettség eléréshez részben spontán, természetes érés, részben az óvodai és otthoni foglalkozás, kiegyensúlyozott, odafigyelő családi háttér szükséges.
Gyakran szükség lehet szakemberek segítségére:

  • beszédproblémák esetén logopédiai foglalkozásra
  • részképességek fejletlensége esetén fejlesztő pedagógiai foglalkozásra
  • érzelmi kiegyensúlyozatlanság, beilleszkedési és viselkedési problémák esetén pszichoterápiára

Amennyiben gyermek összességében iskolaérett, de 1-2 területen elmaradása van (ill. életkora miatt mindenképpen be kell őt iskolázni) az iskolakezdés után is lehetőség van a különböző szakemberek segítségét igénybe venni (fejlesztőpedagógus, logopédus az iskolában, pszichológus és fejlesztőpedagógus a nevelési tanácsadóban).

Az iskolakezdésről leggyakrabban az óvodapedagógusok és szülők közösen döntenek. Amennyiben kérdések vagy bizonytalanság merül fel az óvoda ill. a szülő kérheti a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát.

Az iskolaérettségi vizsgálaton csoportos és egyéni helyzetben kapunk képet a gyermek képességeiről (rajzkészség, számolás, gondolkodás, emlékezet) valamint szociális és pszichés érettségéről. A szülővel folytatott anamnézis felvétel és beszélgetés során tájékozódunk terhesség, szülés körülményeiről, a gyermek fejlődéséről, az életében bekövetkezett nagyobb változásokról, fontosabb történésekről, esetleges nevelésével kapcsolatos nehézségekről.
A javaslat kialakításához figyelembe vesszük az óvónő által készített pedagógiai jellemzést, valamint ha, fejlesztő pedagógus, pszichológus vagy logopédus szakember foglalkozik a gyermekkel, az ő véleményét is.
A vizsgálat végén javaslatunkat megbeszéljük a szülővel. A gyerek érdekeit szem előtt tartva igyekszünk a legmegfelelőbb megoldást találni. Szakvéleményünk javaslata alapján az iskolába történő felvételről az iskola igazgatója dönt.

Tankötelezettség

Az iskolakezdés lehetőségeit a hatályos Közoktatási törvény határozza meg:

  1. Ha a gyermek augusztus 31.-ig betölti a 7. életévét mindenképpen meg kell kezdenie tanulmányait.
  2. Ha szeptember 1. - december 31. között tölti a 6. életévét (évvesztes) - szükség esetén maradhat az óvodában még 1 évet, ehhez Nevelési Tanácsadó szakvéleménye és az óvoda befogadó nyilatkozata szükséges.
  3. Ha január 1. - május 31. között tölti a 6. életévét - tanköteles - szükség esetén maradhat óvodában óvodai vagy Nevelési Tanácsadó javaslatra
  4. Ha június 1. - augusztus 31. között tölti a 6. életévét - nem tanköteles, de ha fejlettsége, érettsége megfelel, elkezdheti az iskolát - Nevelési Tanácsadó szakvéleménye szükséges.

Visszalépés a Feladataink menüpontba!